18.Fejezet

Sziasztok itt a következő rész ;) Remélem tetszik....És köszönöm egyben nektek hogy olvassátok a blogomat meg külön megköszönném Gergely Zsanettnek akiből merítem az ötleteimet,aki segít nekem átlépni az akadályokat és melletem áll :) Köszönöm Zsaniii <3 :$
Ja és úgy döntöttem hogy 2-3 naponta hozok új részt ;) Viszont ha megkérhetlek titeket megírnátok komiba a véleményeteket? Nagyon kiváncsi lennék hogy kinek mi a véleménye erről a blogról köszii előre is :D

*Andi szemszöge*
Arra keltem hogy Harry szorosan fogja a kezem. Kinyitottam a szemem és ránéztem. Nagyon megrémültnek tünt.
-Mi a baj Hazz?Mi történt? Mi...mi...mi történt tegnap? -kérdeztem még félig komásan.
Ekkor megláttam Harry arcán egy kis dühöt de mellette ott volt a félelem is.
-Harry kérlek mond el! - mondtam erre Harry csak elfordította a fejét és nem szólt semmit.
-Kérlek.....az én kedvemért.-mondtam neki szinte már suttogva és odabújtam hozzá bátorítás képen ami meg is tette hatását.
-Andi - sóhajtotta - tegnap elmentünk bulizni.... - kezdett bele
-Addig emlékszem, mi történt miután Liam kihozott? - vágtam a szavába.
Ekkor Harrynek a másik keze ökölbe szorult és kezét megfeszítette,látszott hogy nagyon megviselte ami ott történt.Ezért nem is nagyon akartam tovább feszegetni ezt a témát. Inkább még jobban odabújtam hozzá, belenéztem abba a gyönyörű smaragd zöld szemeibe, amik teljesen elvarázsoltak mindig.
-Szeretlek Andi - suttogta
Én még nem mertem kimondani azt a bizonyos szót, pedig úgy érzem készen állok rá. Kimondom de nem most. Kimásztam az ágyból és elindultam le a nappaliba amikor megcsörrent a telefonom. 'De rohadt jó' gondoltam magamba. Akkor elindultam vissza a szobába ahol a telefonom hagytam, belépek a szobába és Harrybe botlok aki hozta a telefonomat.
-Köszii - ejtettem egy leheletnyi mosolyt és gyorsan felvettem a telefont.
-Haló tessék?
-Jó napot.Andreával beszélek? - szólalt meg a hang.
-Igen.Talán valami baj van? - kérdeztem és néztem értetlenül magam elé. Harry csak feszülten figyelt.
-Nem nincsen baj csak áááááááááááááááááááááááááááááááááá én vagyok az Zsaniiii és beugrottál - sikít bele a telefonba.
-Úramisteeen Zsaniiii - sikítottam vissza és örömömben ugrálni kezdtem mire Harry csak vágott egy unalmas fejet, megpuszilta a homlokom
-Lementem - suttogta oda nekem.
-Atya világ Zsani tényleg te vagy az? Annyira hiányzol.
-Te is nekem, ja meg Noncsinak is. Mi újság felétek? - kérdezte
-Uhh ez nagyon hosszú lenne így elmesélni...
-Nem baj nemsokára személyesen is elmondhatod. - nevetett fel
-HOGY MICSODA?????- tört ki belőlem
-Igeeen jól hallottad megyek ki én is....csak még nem tudom hol szálljak meg.
-Azzal ne foglalkozz majd én elintézem
-Oké köszike
-És mikor jösz?
-Hát még elintézem itt a dolgaimat és kb.:1-2 nap.
-De jó, alig várom. Amúgy meg majd mesélned kell nekem arról a Bence gyereről
-öööh okéééé... - mondta szomorúan - bocsi de most le kell tennem majd még beszélünk szia
-Rendben sziaa
Letettem a telfont, elöször nehezemre esett felfogni de ÚRAMISTEEEN ZSANIII KIJÖÖÖN*_* Hatalmas mosollyal elindultam le a napaliba ahol mindenki ott volt.
-Sziasztok - mondtam ahogy beértem a nappaliba
-Szia - köszönt mindenki egyszerre
Gyorsan lehuppantam egy fotelba de mindenki megrohamozott.
-Na jobban vagy? - kérdezgették
-Persze jól vagyok nyugii - mondtam egy mosoly keretében
-Amúgy meg Liam és Danielle merre vannak? - kérdeztem miközbe körülnéztem.
-El kellet menniük valami fontos dolog miatt - mondta Louis kicsit gúnyosan.
-Amúgy Fanni, ANasz!  -szólaltam meg - Zsani nemsokára kijön hozzánk. - mondtam boldogan mire Anasz síkítani kezdett
-Gyertek kész a reggeli - kiabállt ki a konyhából Harry és Niall.

*Harry szemszöge*
Niall-el éppen reggelit csináltunk amikor elkezdtem egy olyan haver a haverral beszélgetést.
-Hé Niall tudnál nekem segíteni? - kérdeztem miközbe megfordítottam a palacsintát
- Mondjad haver
-Szeretm Andit nagyon viszont tudom hogy neki még nehéz kimondania hogy szeret de hogy tudnám valahogy éreztetni vele hogy lépnünk kéne?
-Figyelj haver ezt nem lehet eröltetni hidd el nekem Andi épp oly annyira szeret téged mint te öt. Hidd el nekem biztos forrásokból tudom. Lépni akarsz? Beszélj vele! Mond el hogy mit érzel igazán, és üljetek le így beszélgetni - adta a tanácsokat Niall.
-Nagyon köszi a segítséget Niall.
Ekkora kész lettünk a reggelivel és ki kiabáltunk a többieknek hogy jöjjenek enni. Niall tanácsait megfogadva már eszembe is jutott valami:)

*Andi szemszöge*
Bementünk mindannyian reggelizni. Én persze Harry mellé ültem. Neki is álltunk enni, nagyon finom volt nem is tudtam hogy Hazz és Niall ilyen finomat is tud csinálni. Mikor befejeztük és mindenkitöl beszedtem a tányérját és neki álltam elmosogatni addig a többiek hazafele készülődtek. Fanni és Anasz meg felmentek a szobába...ezek mindig elvonulnak "-.-  El,Louis,Zayn és Perrie pedig elkezdtek készülödni.
-Szia Andi és még egyszer nagyon sajnálom - mondta Pezz és megölelt.
-Nincsen semmi nem a te hibád!
-Úgye találkozunk még?
-Persze. Veled? Bármikor. - mondtam mosolyogva

-Megadod akkor a számod hogy tudjalak hívni?
-Aha - számot cseréltünk és már indultak is.
Én meg vissza mentem mosogatni. Éppen a tányérokat öblítem amikor Hazza hatalmas kezeit éreztem meg a derekamon, átölelt és fejét a vállamra helyezte.
-Mondjad göndörke - szólaltam meg
-Semmi nincs, csak olyan jó téged nézni-mondta és fejét a nyakamba temette. Annyira aranyos volt. :$
-Nem lenne kedved este elmenni moziba? - kérdezte pár perccel később
-De lenne. Mit néznénk meg?-kérdeztem
-Hát azt nem tudom - mondta halál nyugodtan
-Nekem jobb ötletem van - fordultam meg hogy láthassam Harry-t - mi lenne ha Fanniékkal töltenénk az estét?Csapnánk egy "bulit" - vetettem fel az ötletet

Bocsássatok meg hogy rövid lett <3