24.Fejezet

 Sziasztok!Itt van a következő rész:) Most így előre le szeretném szögezni hogy én NEM VAGYON ELEANOR ELLEN TEHÁT NEM EZÉRT FOGOM AZOKAT ÍRNI MERT UTÁLOM HANEM EZ VAN A BLOGBA!! SZÓVAL NE ÉRTSÉTEK FÉLRE NEM ELEANOR ELLEN VAGYOK!!!
Amúgy meg atya gatya 9100 oldalmegtekintés :3 Nagyon szeretlek titeket, bárcsak a rendszeres olvasók száma is így nőne..:S
Remélem tetszik ez a rész is:D Továbbra is kérek komikat;) Jó olvasást! :)

"-Csak sétálok egyet. - mondtam és már sírva szaladtam tovább.
Kiszaladtam az épületből , közbe potyogtak a könnyeim. Ekkor hatalmas baj történt.... "

*Zsani szemszöge*
Nem tudom mi történhetett. Semmi baja nem volt Andinak, mind a ketten tök nyugodtan ültünk és nyomkodtuk kocka módra a telefonunkat amikor egyszer csak felállt és elment. Megkérdeztem hogy hova megy de csak ennyit vágott hozzám : 'Sétálni'. Nem tudtam mi történhetett vele. Nagyon zaklatottnak tűnt. A fiuk meg próbáltak éppen, de ahogy Andi elszaladt utána 15 másodperc múlva Harry lépett be az ajtón.

*Harry szemszöge*
Éppen próbáltunk de kaptunk pár perc szünetet, úgy gondoltam ki megyek a csajokhoz, de persze Lou-val mert beszélni akartam vele.
-Nem jössz Lou? - kérdeztem tőle
-De várjál meg - szaladt utánam
-Na mond csak mi van köztetek?- kérdeztem
-Mi az hogy köztünk?
-Tudod te jól.....Zsani és közted, nagyon furik vagytok. Meg úgy tudtam te Eleanor-al jársz.
-Igen így van vele járok, de megmondom neked őszintén haver Zsaniban van valami különleges ,ami megfogott engem nagyon de ott van Eleanor és nem akarom megbántani mert nagyon szeretem őt is, de Zsani más. Neki a kisugárzása is meg minden.... - panaszolta
-Figyelj Louis beszéljek neked Zsanival?
-Nem kell mi már ezt megbeszéltük, tudod amikor a konyhába voltunk.
-Na és? mesélj! - utasítottam
-Hát elmondtam neki ezt az egészet hogy mi van, és annyiban maradtunk hogy csak haverok lehetünk. - keseredett el.
-Nyugalom pajtás,minden rendben lesz - biztattam.
Meg is érkeztünk a szoba elé ahol a lányok vannak, én mentem be elsőnek de csak Zsani volt ott,aki eléggé meg volt ijedve.
-Szia Zsani Andi merre van? - kérdeztem
-Szia hát eddig itt ült de fogta magát és elszaladt, azt mondta 'sétálni megy' - mondta
-SÉTÁLNI???HOVA???? -fakadtam ki
-Nem tudom azt mondta sétálni megy és elszaladt - vágta rá Zsani
Rögtön összenéztünk Lou-val.
-Hazz haver szerintem nem sétálni ment - mondta Lou ijedten
-Bassza meg - akadtam ki
-Zsani merre ment?Mondjad! - kiabálltam rá szerencsétlen lányra aki látszott nagyon meg volt ijedve de ebben a helyzetben is próbált erős maradni.
-Arra,de Harry mi a baj? - mondta de nem válaszoltam. Rögtön futásnak eredtem, otthagyva Zsanit és Louist.

*Zsani szemszöge*
Hazza Andi után futott és meg ott maradtam Louisal de nem sokáig mert én is utána futottam mögöttem meg Louis volt.
-Várj Zsani megyek én is - kiálltott utánam
-oké csak siess! -mondtam.Mert hát nem tudtam hogy mi van vagy Harry mér akadt ki ennyire,meg akartam tudni és ezért engedtem meg Louisnak hogy elem jöjjön ,különben nem engedtem volna meg.
Végig futottunk a folyosón egészen egy ajtóig ahol kiszaladtunk.
-Louis mond el mért akadt ki Harry - kérleltem
-Az a lényeg hogy mi értjük de inkább imádkozz hogy a sejtésem ne igazolódjon be. - mondta 100% komolysággal. Nagyon megijesztett. Hatalmas tömeg volt de most kivételesen nem Louis vagy Harry miatt ez más volt. Lábújjhegyre álltam hogy jobban lássam mi történik amikor Louis hangját hallottam meg
-Elkéstünk - mondta. De nem tudtam mire érti míg meg nem láttam.

*Harry szemszöge*
Kifutottam az épületből és futottam tovább az utcára mikor megláttam Andit futni. Sírt. Utána kiabáltam de késő volt, nem vette észre az autót amikor át akart futni a zebrán és.....és....és....elütötte az autó. És én ennek szemtanuja voltam, hát egy világ tört össze bennem de most nem volt időm kiakadni se. Azon nyomba odaszaladtam hozzá , fejét kezembe vettem, rettenetesen elkezdtem sírni, ahogy láttam ott hatalmas sebekkel az arcán, tiszta vér volt minden.

Percek alatt rengetegen lettek,nem kellet sok Louis és Zsani is ott termetek.
-Lou hívd a mentőket - utasítottam öt aki rögtön meg is tette.
-Pár perc és itt vannak - mondta
Egyszerűen nem bírtam,de még nem is tudtam hogy miért csinálta ezt mert nem volt magánál. Annyira szeretem és végig futott a fejemben egy kép sor hogy elvesztem azt akit nagyon szeretek,nem bírtam tovább.Magamhoz szorítottam és úgy ültem a földön amíg meg nem jöttek a mentők.

*Louis szemszöge*
Felhívtam gyorsan a mentőket és mindent elmondtam,majd közvetítettem Hazzának aki nagyon kivolt. Megfordultam és láttam Zsanin hogy nagyon kivan szegény, kapkodott a levegőért, hirtelen el sápadt a látottaktól. Megláttam hogy remegett, oda mentem és megöleltem ,hogy még véletlenül se essen össze. Amennyire nem 'bírt' engem a történtek után nagyon meglepett hogy mikor megöleltem ,fogadta sőt erősen szorított magához.Borzalmas volt Andit és Zsanit így látni.Egyszer csak vakú villanást láttam, azok a rohadt újság írók voltak.
-Hé ember mit képzelsz magadról? Más nyomorából te még pénzt akarsz keresni? Hogy lehet ekkora bőr a pofádon azonnal hord el innen magad!!! - fakadtam ki és mentem a testőrökhöz hogy tartsák távol ezeket a piócákat. Nem nagy sikerrel de visszább tessékelték őket. Nem kellet sokat várni megérkezett a mentő.

*Harry szemszöge*
Egész végig járt az agyam ,gondolkodtam.Mi van ha maradandó sérülése lesz?vagy megnyomorodik? sőt legrosszabb mi van ha meghal? Nem élném túl.

Megjött a mentő autó felrakták hordágyra a szerelmemet.
-Elnézést nagy baj lenne ha mennék magukkal?Nem akarom 'magára' hagyni - szóltam az egyik mentőshöz.

-Persze nyugodtan, jöjjön velünk -jött a válasz
égig fogtam a kezét amíg berakták a kocsiba, majd beszálltam én is és leültem mellé,de a kezét nem engedtem el. Féltem attól hogy 'véglel elveszítem'.Egész végig sírtam,egész úton a kórház fele.

*Zsani szemszöge*
Megláttam Andit csupa véresen,nagyon ki akadtam, szédülni kezdtem és nagyon rosszul lettem. A barát nőm ott fekszik és elütötték. Nem akartam elhinni. Kész ez nekem sok volt így. Nem bírtam tovább és ezt Louis is látta rajtam. Oda is jött és megölelt, lehet hogy hülyén hangzik de még jól is esett. Majd elment egy pár percre de visszajött és megint megölelt. Ha nem lettem volna lelkileg is szarul akkor ellöktem volna magamtól de most nem, most jól esett. Így oltunk míg Andit és Harry-t el nem vitték a mentősök. Mikor már elment az utcából a kocsi,és az emberek is kezdtek 'eloszolni' akkor eszméltünk föl mind a ketten.
-Atya világ - csak ennyit bírtam kibökni.
-Ahha szóval ez van - hallottam meg egy kedves hangot magam mögül.El olt az.
-Jaaj El ez nem az aminek hiszed - mentegetőzőt Lou
-Igen El hidd el neki,csak.... - kezdtem bele
-Nem érdekel hagyjatok mind a ketten békén engem. - jelentette ki és elment
-Lou menj utána beszéld meg vele,nem akarom hogy ezeket higgye rólunk. - utasítottam Louist.
-Rendben - mondta és elindult de még visszakiabált nekem  - Te meg menj be a többiekhez mert biztosan keresnek már minket. - kiabálta vissza.
Én elindultam vissza a fiukhoz akik meg már mindenhol minket kerestek.
-Ohh megvagy. Akkor nem ettek meg az idegenek - rohant oda hozzám Niall.
-Persze majd megesznek...hogy gondolhattál ilyet te lüke? - mondtam egy hatalmas mosoly keretében. Eközben Zayn és Liam is ott termet.
-Harryék merre vannak? - kérdezte Liam
Ekkor lehajtottam a fejem és megint sírni kezdtem. De Zayn megölelt és így szolt:
-Gyere üljünk le és beszéljük meg - mondta
-Perrie gyere itt vagyunk - kiabált vissza Liam és a szoba fele vettük az irányt ahol ültünk korábban Andival.
Leültünk mindannyian és minden elmondtam nekik, látszott rajtuk hogy meglepődtek de nagyon.

-De...de akkor be kell mennünk utánuk - jelentette ki Perrie és már fogta a táskáját és elindult.

-Igen szerintem is menni kéne, de előtte még szólók Danielle-nek.-mondta Liam
Pár perc múlva már az autó fele vettük az irányt hogy bemenjünk a kórházba.



Folyt.köv:DD Remélem tetszik:D Jó olvasást és komikat kérek szépen:) Igyekszem a köivel:DD