26.Fejezet

-Hát oké. –mondta majd lehámozta kezem az övéről és elindult kifele.

-Harry kérlek ne! –szóltam utána.

-Akkor elmondod? – fordult vissza

Én csak bólintottam hogy persze, visza jött és leüllt mellém.

-Na haljam!

Nagyon nehéz volt neki elmomondanom, nem tudtam hogy kezdjek bele. De tudtam hogy muszály elmondanom különben elmegy……és lehet hogy végleg. Így nagy levegőt vettem, letöröltem a könnyeimet, gondolataimat össze szedtem majd mélyen a szemébe néztem. Rabul ejtő zöld szeme csak úgy csillogot, de arcán a fájdalom és düh keveréke látszodott. Tudtam hogy miatam hiszen félt engem.

-Hát Zsanival unatkoztunk így elkezdtünk telefonozni. Ö Fruit Ninja-zott én meg felmentem twittere. – hangom elcsuklott és elfordítottam a fejem. Nem tudnék ezek útán a szemébe nézni. Megkért engem hogy ne tegyem de én azért is megnéztem, kiváncsi voltam mitől félt ennyire……mostmár tudom

-Hogy mit csináltál? – tágultak ki szemei – Andi mit mondtam én neked? Ennyit ér a szavam? – orditott rám. Sose beszélt így velem…..tudtam hogy megérdemlem de akkor se esett jól, meg megilyesztett. Sirni kezdtem. Arcomat a kezembe temetve kezdtem sirni.

*Harry szemszöge*

Mikor meghallotam hogy Andi mit csinált nagyon mérges lettem.

-Kifejezetten megkértelek hogy ne –förmedtem rá utólag.

Sirva fakadt, de én nagyon mérges voltam. Felálltam és járkálni kezdtem a szobában…..Andira néztem és láttam hogy nagyon sír. Szívem majd meg szakadt….ez is miattam volt….nagyon durván ráorditottam.

-Sajnálom – öleltem meg, csak enyit tudtam mondani, nem tudtam hogy most mit tegyek. – kérlek bocsáss meg nem akartam veled kiabálni. Csak szeretlek és féltelek. Remélem megérted. – suttogtam a hajába miközbe szorosan öleltem magamhoz. Nem gondltam volna hogy ezek után még igy fog viselkedni Andi de visszaölelt. Annyira jól esett karjaimba tartani öt.

-Na ne sírj kérlek – távolodtam el töle és arcára nétem. Szemei ki voltak sírva, rettenetes volt így látni, a szívem szakadt meg. Közelebb hajloltam és letöröltem könyeit az arcáról.

-Na és mi volt még? – kérdeztem most már higattabban.

Andi megint elkezdett sírni és a fejét rázta.

-Kérlek mond el! Nem fogok kiakadni megígérem. – fogtam meg a kezét.

-Hát a ra…ra…rajongotok. – nyögte ki

-Mit csináltak????

-Rengeteg fenyegető üznetet kaptam, meg csúnya jelzőkkel illetek. Pedig nem ártottam nekik. Úgy érzem hogy nem érdemlem meg ezt. – mondta de az arcán látni lehetett hogy ez nagyon mélyen hatott nála.Teljesen össze zuhant.

Magamhoz öleltem és úgy ültünk tovább.

*Liam  szemszöge*

Nagyon idegesek voltunk Hazz már vagy 1 órája bement és nem jött ki….nem tudtuk Andiról semmit. Szinte mindenki végig csendben volt. Niall és Fanni melletem ültek, Fanni nagyon sírt Niall meg csak ölelte hogy megnyugódjon a szerencsétlen lány. Louis és El is csak ülltek és nézetk maguk elé

. Zayn és Perrie kézen fogva álltak melletem és bambultak ki a fejükől. Szerintem Zayn még fel se fogta igazából hogy mi történt. Zsani meg szegény egymaga állt mint valami szerencsétlenség. Tudtam hogy ez őt is megviselte de Zsani csodálatos lány. Legyen bármilyen helyzet ő erős marad és nem mutatja ki félelmét. A siralmas csendet Zsani telefonja zavarta meg. Persze hogy F.U.N volt a csengőhangja. Felvette és elment hogy nyugodtan tudjon beszélni. Én továbbra is csak ültem és a földet néztem ,mikor egy ismerős kéz megfogta a vállam. Zayn volt az.

-Nyugalom haver minden rendben lesz Dani-vel. – mondta

-De engem most nem érdekel Dani ő csak féltékeny, inkább Andi miatt aggódom. Nem tudunk róla semmit.

-Nyugódj meg hidd el hogy jól van! Meg most bent van vele Hazza, fogadni merek hogy ez neki már egy szívmelengető dolog. – jött oda El a maga kedves aranyos mosolyával.

-Igazad van Eleanor. – mondtam . Az a csend kezdett egy kicsit oldodni mikor vissza jött Zsani.

-Baj van? – kérdeztem töle

-Áhh nincs csak a bátnőnk hívott mert látta az újságban a hírt hogy mi történt Andival és aggódtak. – mondta teljes komolysággal.

Még egy ideig így beszélgethettünk amikor a folyosó végéről ismerős hangot hallotam meg.

-Sziasztok – mondta Danielle

-Szia – köszönt mindenki illedelmesen.

-Még is csak bejöttél? Mivan azal hogy nem vagy hajlandó bejönni Andihoz? – kérdeztem tőle kicsit flegmán.

-Nagyon bunkó voltam tudom, de Andi már közénk tartozik szóval itt vagyok. Nem szeretnék vele haragba lenni – mondta és mosolygott.

Nagyon jól esett nekem hogy probálja elfogadni Andit. Ez kedves gesztus volt tőle.

*Andi szemszöge*

Harryvel csak öleltük egymást. Annyira jó volt összebújni vele, karjaiban biztonságban éreztem magam mindig.

-Harry – mondtam

-hmmmm? –hümmögött fel

-Zsaniék és a fiúk jól vannak?

-Persze, itt vannak kint – emelte fel a fejét a vállamról.

-Tényleg? – mosolyogtam

-Igen és még Eleanor és Perrie is itt van - tette hozzá.

-Jaj kérlek hívd be őket is! Látni szeretném őket – kértem Hazz-t

Felállt és az ajtó fele ment. Mielött kiment még rám nézett, kacsintott, és távozott. Annyira édes hogy még azok után hogy nem ’fogadtam neki szót’ ezek után is ugyanúgy bánik velem. Nagyon szeretem, most elösször érzem az életemben hogy akit szeretek az nem akar átverni.

*Harry szemszöge*

Kimentem a töbiekért mert Andi megkért. Nagy meglepetésemre Danielle is ott volt mire kimentem. Pedig ő nem nagyon bírja a kedvesemet.

-ööö srácok Andi magánál van és megkért hogy hívjalak be titeket is mert látni szeretne titeket

-Jaaj de jó végre – futott máris be Pezz , El és Zsani.

-Gyere Liam te is – mondta Dani és a lányok után eredt. Mi férfiak meg lemaradtunk.

-Minden rendben Hazz? – kérdezte Lou

-Hogy érted hát persze, végülis nem engem ütött el egy autó.

-Louis nem így értette, nagyon zaklatottnak tünsz. – mondta Zayn

-Nincs semmi nyugodjatok meg csak megilyedtem hogy elveszítem. Nagyon szeretem.

-Úgy érzed hogy ő lesz az a bizonyos lány? – kérdezte Liam

-Szerintem igen. Semmi kétségem felé, nagyon szeretem úgy mint még soha senkit.

*Andi szemszöge*

Perrie rohant be elsőnek az ajtón és a nyakamba ugrott, már amennyire tudott. Utána jött El, Fanni, Zsani és hatalmas meglepetéseme Danielle is.

-Sziasztok – mondtam

-Jaj te lány!Többet ilyet ne csinálj! – mondta Fanni

-Igen igaza van! Ha mégegyszer így megilyesztesz minket esküszöm hogy megöllek – nevette el magát Zsani.

-Jól vagy csajszi? – kérdezte Pez mikor már elengedett amire én csak bólintottam.

Bejöttek a fiuk is.Niall a maga mosolygos aranyos módján oda szaladt és nulláról az arcomba mosolygott.

-Már nagyon aggódtunk –jött oda Louis

-Többet ilyet ne csinálj! – tette hozzá Liam

Mindenkin látszott hogy egy kicsit megkönnyebbült, nagyon örültem hogy itt voltak velem. Ők tényleg befogadtak magukhoz. Még egy olyan 20 percet beszélgettünk, persze Harry végig fogta a kezem és melletem volt.

-Nem tudom hogy ti hogy vagytok vele de én ettöl a sok érzelemtől éhes lettem – mondta Niall

-Jaj igen hogy is gondolhattuk volna hogy kibírsz 2 órát evés nélkül – nevette el magát Zayn. Erre mindenki nevetni kezdett.

-De most komolyan! – komolyodott meg a kis ír manó.

-Most hogy mondja én is az vagyok….ma még szerintem senki nem evett semmit. – csatlakozott Fanni.

-Jaja igazuk van én is éhen halok – helyeseltek a többiek.

-Menjünk Nando’s-ba! –kiáltotta el magát Niall.

Mindenki rám szegezte tekintetét majd Liam közeklebb lépett.

-Nem haragszol ha mi most….. –kérdezte

-Jaj dehogy is! Menjetek nyugodtan, nem kell itt lenni velem végig, folytassátok a dolgaitokat, nem akarom hogy miattam abbahagyjátok.

-Rendben akkor mi megyünk! Legyél jó,vigyázz magadra! Majd még jövünk. Szia – mondta Louis és a fiuk már el is tüntek. Csak El, Pezz, Dani, Zsani és Harry maradt.

-Na és Zsani mivan a tudod kivel? – kérdeztem mikor mindenki kiment már, persze Louisra gondoltam de El miatt nem mondtam ki a nevét. Zsani okos lány rögtön tudta kire/mire célzok.

-Jaj semmi, uhh jó hogy mondod azzal a bolondal beszélnem kéne – mondta

-Akkor menjél! – tettem hozzá

-Nem nem hagylak itt!

-Ez parancs volt – mondtam de mostmár hangosabban

-Jó, de tényleg vigyázz magadra! És hívj ha megtudsz valamit! –ölelt meg

-Rendben de te is!

Zsani is elment, kínos csend lett amit Dani tört meg.

-Andi

-Igen –forditottam oda a fejem illedelmesen, de nem nagyon akartam hiszen nem bír engem, így én se őt. De illedelmes voltam így megtettem.

-Beszélhetnénk?

-Persze – mondtam kedvesen, és El-re meg Pezz-re néztem

-Ö most jutott eszembe hogy nekem fontos dolgom van és Pezz is kéne hozzá – mondta El és Perrie-re nézett

-Ja tényleg igen…..hogy is felejthettem el – mondta Pezz. Sose tudtak  jól „füllenteni”

-Sziasztok – köszöntek el és ők is elmentek.

Dani csak nézett rám és várt az alkalomra, tudtam hogy négyszemközt akar beszélni de nem tudtam hogy ezt hogyan mondjam meg Hazzának, hiszen ő meg el se akart engedni.

-Harry drágám, beszélhetnénk Danielle-el négyszemközt? – néztem a melletem ülő göndörkére

-Persze – mondta de a fájdalom hallatszott a hangjában.

-Köszönöm – nyomtam egy puszit az arcára mielött még kiment.

Kiment Hary is és ketten maradtunk Danivel. Oda jött mellém és leüllt oda ahol korábban a szerelmem üllt.

-Figyelj Andi! Tudom hogy a kapcsolatunk a kezdetektől fogva nem volt a legjobb, és szeretném ha ez megválltona. Tudom nagyon ellenséges voltam veled de csak azért mert féltékeny voltam rád. – hattalmasat döbbentem mikor ezeket kimondta, pont rám féltékeny? El se hittem de hallgattam tovább – Azért voltam az mert Liam annyit áradozott rólad hogy milyen aranyos és kedves vagy. És erre nagyon féltékeny lettem mert féltem hogy elveszítem. De mostmár tudom hogy nem fog bekövetkezni hiszen láttam hogy mennyire szeretitek egymást Harry-vel. Meg hülye voltam hogy ilyeneket feltételeztem rólad, hogy elvennéd Liamet tőlem. Tudom hogy hibáztam és szeretném helyre hozni. Kaphatna a mi ’barátságunk’ még egy esélyt? – fejezte be és rám szegezte tekintetét.

 Hirtelen kőpni nyelni nem tudtam. Danielle nagyon gyönyörű lány…..Liam mért hagyná ott őt egy olyan magamfajta egyszerű lányért? Nagyon örült gondolatai voltak

-Persze, kezdjük újra – mondtam és eleresztettem egy kedves mosolyt felé amitől ő is boldog lett.

-Szupeeeeeer – kiáltott fel. Ekkor bejött egy orvos.

-Jónapot Andrea! Van egy jó hírem. –mondta

-Jónapot! Tessék mondani doktor úr. – mondtam

-Semmilyen maradandó sérülése nem lett, és még éjszakára bent tartjuk ha nem lesz semmi gubanc akkor holnap délelöt már mehet is.

-Ez nagyon jó hír köszönöm.

-További szép napot kívánok – mondta és kiment

-Dejóóóóó. Akkor Andi ha holnap kiengednek akkor ha eljönnél a szombati fellépésemre? – nézett rám boci szemekkel Dani

-Lehet róla szó – mosolyodtam el.

-Köszönöm – ölelt meg Danielle, tényleg rendesnek tünik de majd meglátjuk mi lesz a végén.

-Viszont neharagudj de mennem kell mert próbám van – mondta

-Rendben szia

-Szia

Ahogy kilépett az ajtón én rögtön a telefonomhoz nyultam. Nem akartam hogy bárki is lássa hogy megint azt nyomkodom mert ha Harry megtudja…fuuu nagyon mérges lesz. Felmentem twittere de mielött olvasni kezdtem volna az üzeneteket megfogadtam magamnak hogy nem érdekelnek az utálkozók. Elkezdtem legörgetni az üzeneteket folyton csak azt olvastam hogy „Megérdemelte’ Hülye liba!!” De nem érdekeltek. Mert megfogadtam hogy erős leszek, és nem gondolok másra csak a jó dolgokra az életemben mint például Harry. Az egész délutánom a telefonom nyomkdásával töltöttem. Szerintem életembe nem nyomkodtam ennyit egy telefont se, mint most. Este fele még egy növérke bejött megkérdezni hogy minden rendben van-e meg hogy hozhat-e valamit és aztán semmi. Lassacskán én is elaludtam. Reggel hihetetlen dologra kelltem….

Köszönöm az eddigi komikat és sajnálom hogy ritkábban tudok részeket hozni csak itt az év vége :S Remélem tetszett és várom a komitokat!:D